Miért van az, hogy 100 diákból 50-60 küzd tanulási nehézségekkel?

Méghozzá kortól függetlenül –a kisiskolástól az egyetemistáig?!

Miért nő a számuk évről-évre?

Lehet, hogy ez a növekedés nem is a diákok problémáját, hanem egy egészen másféle gondot jelez?!

Miért van az, hogy miközben a csapból is folyik, hogy világ milyen hihetetlenül gyorsan változik, addig TANULÁS elfogadott gyakorlata  MA IS UGYANAZ, mint 100 éve. 

CSAKHOGY! Ma már az iskolában akkora tananyaggal birkóznak, tanárok, gyerekek, hogy ezt a klasszikus módon már képtelenség elsajátítani.

Ez egy igen nagy vitákat kavaró kérdés. Vannak szakemberek, főleg pszichológusok –pl az általam nagyrabecsült Vekerdy Tamás-, és a szülők egy része is, aki kategórikusan ki mondják TILOS a nyáron a gyereknek tanulni.

Mások viszont úgy gondolják, hogy igenis fontos, hogy a gyerek nyáron is tanuljon, hogy ne felejtsen annyit, hogy könnyebb legyen a szeptemberi kezdés számár, jó jegyekkel indulhasson a tanév, jól sikerüljenek az év eleji ismétlő dolgozatok.

Kinek van igaza?

Most olvasom,hogy: "szeretnék, ha a testnevelőkön kívül minden szülő megismerné és fel is használná a NETFIT eredményeit. Lényeges emellett az is, hogy a diákok is tisztában legyenek a fittségi eredmények jelentésével, mert ha felelősséget éreznek és vállalnak egészségük, fittségük fejlesztéséért, az életminőségük, és közvetve továbbtanulási, munkaerő-piaci lehetőségeik is javulhat!"

A szakemberek ajánlják a gyerekek szabadidejükben mozogjanak többet!

Csak egy kérdésem van: EZEKHEZ AZ OKOS GONDOLATOKHOZ AZT IS ELINTÉZIK, HOGY EGY NAP 36 ÓRÁIG TARTSON?