Merthogy jelenleg a helyzet a következő -az unokámat veszem alapul, nem a levegőbe beszélek!

Szóval Petinek -ötödikes, 11 éves!- napi 7 tanórája van. Ehhez hozzájön még a zene -amiből tehetséges, no meg imádja is - az plusz heti 4 óra, vagyis máris összejön a napi 8 óra.

1/4 5-ig van a suliban, de ott, persze legtöbbször nincs ideje elkészülni a leckével. Persze sportolni -mit sportolni!- mozogni, szaladgálni sincs idő! Az a napi egy tesi óra annyit ér, mint halottnak a csók.

Szóval, 1/2 5-re hazaér, ötkor már tanul ÚJRA! Úgy kb 6-1/2 7-ig. Járt volna baseballra - kiváló dobó lehetett volna, az edző szerint, de az már fizikai képtelenség! No kérem! ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZT MIRE IS TUD FIGYELNI A GYEREK, MEG A SZÜLŐ?

Időnként az a érzésem, hogy az úgynevezett "szakemberek" igyekeznek minden felelősséget a szülőkre, gyerkőcökre tolni. MI megmondjuk, s TI vagytok, akik semmibe veszitek a jó tanácsokat!

PEDIG! Talán a "kiváló" oktatást irányítóknak kellene odafigyelni, hogy mit tesznek a gyerekeinkkel! Ha AZONNAL nem változik a helyzet, belerokkannak a gyerkőcök!

No, meg mi is!

 

Kapcsolódó cikkek:

Tanuljon-e a gyerek nyáron?

Stressz hatása a tanulásra

MÍTOSZ, hogy minden jó képességű, okos gyerek az iskolában is jól boldogul.

Mítosz, hogy az iskola felkészít az életre...

A sikeres tanulásért, és a boldog, kiegyensúlyozott szülő-gyerek kapcsolatért

Mitől lesz a gyerek jó vagy rossz tanuló?

Apák, nagyapák, dédapák! Nélkülözhetetlenek vagytok!