A brit gyermekorvosok szövetsége (RCPCH) szerint a szülőknek nem kell feltétlenül attól tartaniuk, hogy a netezés tönkreteszi majd a gyereküket – sokan ugyanis attól félnek, hogy ha a gyerek nem képes leszakadni a telefonról, az árt a mentális egészségének.

Az ember csakis akkor hajlandó tanulni, ha oka van rá, célja van vele, ha valami serkenti erre. Ezt az ösztönző, serkentő erőt nevezzük motivációnak.

 

Vajon mi lehet az oka an­nak, hogy időnként nem érzünk elegendő motivációt ahhoz, amit éppen teszünk, a tanu­lás is néha olyan könnyen, máskor meg sehogyan sem megy?

 

Íme a leggyakoribb lehetséges okok:

A téma, a gyereknevelés, kimeríthetetlen.

Sose mondhatod, hogy elég, mert ez nem verseny, aminek, ha vége, már egy másik feladat áll előtted.

Ez egy életre szóló vállalás, amit mindig van mód még jobban csinálni, s ha hibáztál, hiszen emberből vagy, javítani.És ehhez soha nem elég a felhalmozott ismeretanyag.

Miért van az, hogy 100 diákból 50-60 küzd tanulási nehézségekkel?

Méghozzá kortól függetlenül –a kisiskolástól az egyetemistáig?!

Miért nő a számuk évről-évre?

Lehet, hogy ez a növekedés nem is a diákok problémáját, hanem egy egészen másféle gondot jelez?!

Miért van az, hogy miközben a csapból is folyik, hogy világ milyen hihetetlenül gyorsan változik, addig TANULÁS elfogadott gyakorlata  MA IS UGYANAZ, mint 100 éve. 

CSAKHOGY! Ma már az iskolában akkora tananyaggal birkóznak, tanárok, gyerekek, hogy ezt a klasszikus módon már képtelenség elsajátítani.