Egyszerűen nem fogják fel, hogy mennyit ártanak a gyerekeknek, a gyerekeinknek azzal, hogy semmibe veszik a tanárok követeléseit!

Mikor a kicsi unokám 3.-os volt, hirtelen hagyta ott mindkét tanító néni az osztályát.

A gyerekek hónapokig siratták őket, s MAGUKAT okolták, hogy ez biztos miattuk történt.

Azóta minden évben tanító, ill tanár váltás volt az osztályában.

Már nem sír. "Úgysem tudok semmit csinálni" , mondogatja, s ott az a furcsa, koravén kifejezés az arcán.

Még csak 11 éves!

 

Hetente 36 iskolai órája van - beleszámítva a kompetencia órákat, s a kötelező szakkört.

Kéthetente egyetlen nap tud csak délután 4-ig házi feladatot készíteni, tanulni a másnapi órákra.

A többi napon itthon este 6-7-ig tanulunk 1/2 5-re ér haza, eszik, kicsit kifújja magát, s utána lát a tanuláshoz! Persze igyekszem vele vidáman, játékosan, DE AKKOR SEM AZT CSINÁLHATJA, AMIT SZERETNE.

Szeretet volna sportolni valamit. Egyszerűen nincs rá ideje!

Gondolj bele, nyájas olvasó, hetente 44-48 órát tölt a „munkahelyén”, és otthoni tanulással!

És még csak 11 éves!

Eltűnt az iskolai életéből a stabilitás, a biztonság, az állandóság.

Rengeteg hasonló történet van az állami oktatásban. A végén mindig a gyereken csattan az ostor.

A gyerekeknél különböző erősségű a megfelelési kényszer, s általában a lányoknál az erősebb.

Olvasom: egyre súlyosabb a magyar gyermekek mentális állapota, pár hónap alatt az ÖTSZÖRÖSÉRE NŐTT a szorongásos és depressziós esetek száma.

Kiemelkedően sok az önsértő/önbántalmazó/önmagát megsebesítő, kínzó gyerek.

Az instabil, állandóan változó iskolai körülményeknek a gyerekek nem tudnak megfelelni, s magukat hibáztatják. Ezért büntetik magukat.

És akkor közlik, hogy ebben az évben már SEMMIT nem tesznek azért, hogy az oktatás jobb legyen.

NEM TESZNEK SEMMIT, HELYETTE A FALUSI KIS ISKOLÁKAT BEZÁRJÁK, S A KIS ALSÓSOKAT TÖBB 10 KM-RE UTAZTATJÁK.

NEM TESZNEK SEMMIT, S HELYETTE KOCKÁZTATJÁK, HOGY A HATALMAS DRÁGULÁS MIATT EGYRE TÖBB PEDAGÓGUS HAGYJA EL A PÁLYÁT.

Egyik ismerősöm pár hónapos átképzés után elment pénztárosnak egy multihoz, 3x/háromszor annyi pénzért, amit matematika-kémia szakosként keresett. RÁADÁSUL az új munkájában jóval kevesebb a stressz, és nem ítélkeznek felette lépten-nyomon – csak nagyon hiányoznak neki a gyerekek.

NEM TESZNEK SEMMIT, HELYETTE SEMMIBE VESZIK A GYEREKEK KÍNJAIT!

A gyerekeknél különböző erősségű a megfelelési kényszer, s általában a lányoknál az erősebb.

Olvasom: egyre súlyosabb a magyar gyermekek mentális állapota, pár hónap alatt az ÖTSZÖRÖSÉRE NŐTT a szorongásos és depressziós esetek száma

Kiemelkedően sok az önsértő/önbántalmazó/önmagát megsebesítő, kínzó gyerek.

Az instabil, állandóan változó iskolai körülményeknek a gyerekek nem tudnak megfelelni, s magukat hibáztatják. Ezért büntetik magukat.

És akkor nekik, akik az oktatásért felelnek, csak az a céljuk, hogy legyen csend, rend fegyelem! Őket nem érdekli, hogy gyerekek, pedagógusok, szülők százezrei szenvednek, s süllyednek egyre mélyebb elkeseredésbe.

Drága barátaim, sorstársaim, szülők, pedagógusok, ellenzékiek, fideszesek! MEDDIG lesz ez így???!!!

Legyen végre elég az egymásra mutogatásból, s fogjunk össze a gyerekeinkért! Addig, míg nem késő!