Vajon miért van az, hogy a legtöbb tanuló UGYANEZEK miatt  lesz eredménytelen?

Tanulás tréner munkám során fantasztikus gyerekekkel, felnőttekkel találkozom, akiktől rengeteget tanulok én is, és akik mindig elkápráztattak valamivel – kitartásukkal, céltudatosságukkal, akaraterejükkel.

De amikor a tanulásról van szó, néha komolyan nem értem, hogyan lépnek bele újra, meg újra ugyanazokba a csapdákba, hogyan követhetik el ugyanazokat a szarvashibákat!

 

A következő soroknak egyetlen célja van: ha észreveszed, hogy valamelyik mítosz csak egy szikrányira is hasonlít arra, ahogyan Te gondolkodsz a tanulásról, akkor nénó-nénó, gyulladjon ki Nálad a vészlámpa, mert ezek a gondolatok nem jó irányba visznek Téged!

Homlokracsapós cikkek! 9 cikk, 9 mítosz a tanulásról, amiben fájóan sokan hisznek - teljesen tévesen. Mindenképp olvasd el, mert ha egyben is magadra ismersz, akkor máris találtunk egy pontot, ahol valami akadályoz Téged, ami visszatart a megérdemelt sikertől!

1. téves mítosz:„ÉN ENNYIRE VAGYOK KÉPES, EZ A MAXIMUM”

Ez igaz, ha pillanatnyi teljesítményedről, képességedről beszélsz. 

Ha ezt elfogadod, mint állandó értéket, akkor nincs igazad!!
Ezt körülbelül úgy képzeld el, mint pl. az autóvezetést. Adva van két teljesen egyforma autó, és adva van két ember.
Az egyik már évek óta vezet, sok tapasztalatot és rutint szerzett. Nála már automatikusan, biztonsággal működik a technika, és vezetés közben így sokkal több figyelme, energiája jut a kreatív probléma megoldásra. Több lépéssel előre képes látni az eseményeket. Biztos önmagában, tudásában. Kialakult vezetési stílusa van.
A másik csak most tanulta meg. Energiájának, figyelmének jelentős részét még az autó vezetés technikája köti le. A tevékenység még nagyon sok energiát, megfeszített figyelmet igényel. Még bizonytalan önmagában. Szerinted melyikük győz, ha versenyeznek?

Az agyunk olyan,- ha egészségesen születünk-, mintha mindenkinek egyforma autója lenne - a márka (agy), típus (emberi) megegyezik.

Csak a vezetési stílusunk, gyakorlatunk, önbizalmunk stb. különbözik.

A gyakorlottabb képes a célra összpontosítani, ha szükséges módosítani, észrevenni az adódó lehetőségeket. A „kezdő” szinte minden energiáját maga a tevékenység köti le, és ez akkora erőfeszítés, hogy nem képes még sokkal több dologra figyelni. Mindaddig, amíg nincs kellő tapasztalata. Csakis ezért van hátrányban!

Tehát amikor azt mondod:” Hát én ennyire vagyok képes, ez a maximum!”, akkor jó, ha tudatosítod magadban: ez csak pillanatnyi állapot!

A tanulás képessége kivétel nélkül minden ember vele született tulajdonsága! KIVÉTEL NÉLKÜL MINDEN EMBERÉ!

Tanulási képességed fejleszteni tudod!

Ehhez motivációra, kitartásra, kreativitásra, bátorságra önismeretre és jó tanulási módszerekre van szükséged.

Ezeket pedig meg lehet tanulni, és tökélyre tudod fejleszteni!

Ma már tudjuk, hogyan képes az ember tudatosan befolyásolni agyának működését. Te is használhatsz olyan módszereket, melyekkel képes vagy agyad „kézi vezérlésére”.

Senki nem születik ostobának, tanulásra képtelennek. De azzá válhat!

Ha nem veszed kezedbe agyad tudatos irányítását, akkor megteszi azt tudatalattid. Félelmeidből, magadról alkotott hiteidből, ellenőrizetlen érzelmeidből, ösztöneidből, előítéleteidből táplálkozva. Ekkor, valóban csak a szerencséden múlik, hogy mi lesz a végeredmény. És hát a szerencse, forgandó! 

Szóval, kigyulladt a vészlámpa? Ha igen, akkor kezd azzal, hogy bármikor, ha olyan dologgal találkozol, mely nehéznek tűnik, kérdezd meg:
- Van a földön olyan ember, aki ezt megtette már? Ha a válsz igen – márpedig ez valószínű! – akkor kérdezd meg magadtól:
- Ha ez így van, akkor ez hány emberre igaz ma? Tegnap? A múlt héten? A múlt hónapban? Tavaly?

De hisz ezt a világon sok ezer, millió ember már megcsinálta! Hát miért ne sikerülne nekem is!

Jó tanulást, jó jegyeket, és sok örömet a tanulásban!