Robert Rosenthal és Kent Fode 1963-ban kimutatták, hogy ha ugyanabból a - genetikailag azonos - patkánytörzsből két csoportot kétféle instrukcióval adnak át kísérleti asszisztenseknek, az egyik csapatról azt állítva, rendkívül intelligensek, a másikról, hogy nagyon nehezen tanulnak, akkor az asszisztensek valóban könnyen illetve nehezen tanulónak fogják találni a patkányokat.

De a dolog nemcsak patkányokkal működik.

Rosenthal egy másik vizsgálatában általános iskolás osztályokban véletlenszerűen kiválasztott gyerekekről azt állították, hogy a mérések szerint szuper intelligensek, és nagy fejlődés várható náluk. Nyolc hónappal később ismét felmérve az osztályt, a kijelölt gyerekek kiugró képességekről tettek tanúbizonyságot, függetlenül korábbi tanulmányi eredményeiktől.

Amilyennek látjuk a világot, olyanná tesszük?

Egy vizsgálatban fiúkat és lányokat úgy "hoztak össze", hogy mind a fiúnak, mind a lánynak azt mondták, a másiknak nagyon szimpatikus. Ebben a hitben mindkét fél úgy kezdett viselkedni, hogy a végén tényleg szimpatikusak lettek egymásnak. A fordítottja mindennapos banális történet: a Férfi vagy a Nő házasságban élve azt hiszi, őt nem szereti a másik. Persze tényleg van ilyen, de sokakban a tények ellenére már gyermekkorukban beleivódik, hogy "ő nem szerethető". Így aztán a kész ítélethez már csak bizonyítékokat kell gyűjteni, majd elválni.

A Rosenthal-effektus az alapja az önbizalomnak, amikor hinni tudunk abban, hogy pozitív hatásunk van a dolgokra és az emberekre. És a "valóság" visszaigazolja ezt. Ahogy belenézünk a "valóságba", úgy néz az vissza ránk.

Így aztán semmi akadálya annak sem, hogy szürke, érdektelen, jelentéktelen, csúnya és ellenszenves embernek higgyük magunkat, és ezt be is bizonyítsuk.
A sikeres emberek hisznek magukban, és nem engedik, hogy mások befolyásolják őket!

Higgy Te is magadban!