|
Ezzel szemben kiderült, hogy agyunk, egy rendkívül rugalmas és dinamikus szerv, amely képes előállítani új idegsejteket és idegsejt–kapcsolatokat egész életünkben.
Betegségek ugyan gyengíthetik az emlékezetet: depresszió, tüdőgyulladás vagy tartós stressz. Ez esetben pusztulnak is az emlékezetért és a felismerőképességért felelős hippokampusz neuronjai.
De emellett továbbra is keletkeznek új neuronok és új idegsejt-kapcsolatok.
Joe Tsien (Princetone Egyetem) kutatásaiból az derült ki, hogy a vizuális emlékezet és a térbeli tájékozódás bármely korban fejlődhet, sőt, az emlékezet gyakorlatoztatásával a hippokampuszt még növelni is lehet.
Az is kiderült, ahogy idősödünk jó pár dolgot egyre jobban csinálunk: pontosabban, érthetőbben fejezzük ki, találóbban fogalmazzuk meg gondolatainakat, jobban érvelünk.
Lényeglátó képességünk árnyaltabb, több szempont alapján vizsgáljuk meg a dolgokat. Ezért lassúbbnak tűnik, de alaposabb, így sok esetben helytállóbb, mint ifjabb társainké.
Problémamegoldásunk is javul. Jobban átlátjuk a problémát, a feladatot. Több lépésben előre képesek vagyunk végiggondolni, pontosabbak a következtetéseink.
A korral nem degenerálódnak az agyfunkciókért felelős gének sem. "Habár a gének határozzák meg, mennyire lesz gyors az öregedés folyamata, de csak 1/3-uk hat az agy öregedésére" állítja Small professzor.
A Harvard tudósai megállapították, hogy 26 és 106 év között lévő személyeknél a prefrontális kéreg neuronjaiban a géneknek csak 4%-át éri kár, főleg azokban a DNS-szakaszokban, amelyek nem gyakorolnak közvetlen befolyást az idegsejtek aktivitására.
Prefontális kéreg: Az agykéreg azon területe, mely a homlok mögött elhelyezkedő homloklebenyhez tartozik.
Más állatokkal összehasonlítva az ember prefrontális kérge hatalmas méretű. Az agynak ezt a részét emiatt gyakran a magasabb rendű funkciók, például a nyelv, az intelligencia és a tudat központjának tekintik.
Az idősebbek agya ugyanolyan könnyen képes új kihívásokhoz alkalmazkodni, mint a fiataloké.
Természetesen ehhez, fontos agyunkat rendszeresen tréningezni – és ezt nem csak idős korban!
Ez derül ki Karlene Ball kutatásaiból (Alabamai Egyetem). Olyan idős embereknél, akik naponta két órát gyakoroltak 5 héten keresztül, az emlékezet 26%-kal javult, a logikus gondolkodás képessége 74%-kal, az információfeldolgozás sebessége, pedig 87%-kal növekedett!
Prof. Gary Small (UCLA) kutatásai azt is bebizonyították, hogy az intelligencia-gyakorlatok, 10 perces sétával kombinálva, csökkentik az Alzheimer-kór, és megelőzik az időskori emlékezetzavarok kockázatát.
A tudósok most kezdik megérteni, hogy agyunk egészségéről fittségéről, szellemünk éberségének fentartásáról való gondoskodás előfeltétele annak, hogy tovább éljünk.
Elképesztő mennyiségű kutatás azt mutatja, hogy a felgyülemlett stressz az egyik legnagyobb oka az életkorral összefüggő mentális és fizikai hanyatlásnak, és ez befolyásolja az élet hosszát is. A jó hír, hogy a rendszeres meditáció és az egyéb stresszoldó módszerek, pl az ÉFT és a rendszeres mozgás képes ezt közömbösíteni.
A kutatások másik eredménye, hogy a rendszeres kihívást jelentő szellemi tevékenység nem csak „örök fiatalon” tartja agyunkat, de élethosszabbító hatása is van!
Megfigyelések szerint, azok akik folyamatosan tanulnak, átlagosan 15 évvel élnek tovább!
Ha valaki folyamatosan „edzi” elméjét, akkor megelőzi az öregkori szellemi leépülést.
Ahogy azt egy előző cikkemben írtam (Ellopták Einstein agyát!>>>) ha nincs „edzésben” az agyunk, akkor nem is működik úgy, mint ahogy tehetné! Ez persze kortól független.
Az értelem rendszeres tréningje, pl. idegen nyelv tanulása, folyamatos új, szellemi kihívást igénylő tanulás, ismeretszerzés, hangszeres játék, művészeti tevékenység, rejtvényfejtés stb… igen jótékonyan hat a szellemi frissességünk megörzésére.
És mivel nincsenek véletlenek, találtam egy videót, amelyben angol tudóscsoport összeállította a „Boldog Bolygó Indexet”. Arra a kérdésre válaszoltak, „Milyen 5 pozitív cselekedettel növelhetjük a jólétet az életünkben?”
|
Súgó
