|
4. MEGGYŐZŐDÉS atanulással, iskolával kapcsolatban: Aki nem tanul, az lusta, akaratgyenge, vagy buta, vagy engedetlen, vagy ez mind jellemző rá! És KÉSZ!
Ez is mélyen gyökerező erős hit az emberekben. Mind a szülők, mind az iskola, nagyon gyakran a diákokat okolja a sikertelenségért.
Pedig, közhiedelemmel ellentétben, a 4. meggyőződésben említettek nem maguk a problémák, hanem következmények, mondhatjuk úgy is, tünetek
Ma már nagyon jól tudjuk ugyanis, hogy mindezek legtöbbször korunk legnagyobb negatív hatásának, a stressznek a következményei, tünetei!
Igen! A „butaság”, „lustaság”, „engedetlenség”, „akaratgyengeség”, „figyelmetlenség” és még sok egyéb, amit az iskolában keményen üldözött és elmarasztalt.
De miért, hogyan akadályozza meg a stressz hogy okosak, szorgalmasak, intelligensek legyünk? És mit lehet tenni ellene, hogyan lehet ezt a hatást kiküszöbölni??
Hogyan jön létre a stressz? Egyáltalán mi az a stressz?
 Optimális állapot
Agyunk elsődleges feladata, hogy biztosítsa testi-leki egyensúlyunkat, ami túlélésünk feltétele.
Ha valamiért kibillenünk ebből, akkor agyunk azonnal automatikus óvintézkedésbe kezd, stressz állapotot idéz elő.
 Stressz állapot
A stressz agyunk ÖSZTÖNÖS válasza minden olyan vészjelzésre, vagyis testi változásra, ami egyensúlyunkat felborítja. -pl. emelkedik a vérnyomás, felesleges hormonok szabadulnak fel, nő a légzésszám, megfeszülnek az izmok, erősen izzadni kezdünk, gyorsan, vagy egyenetlenül ver a szívünk. …stb.
Ezeket a testi változásokat bármi okozhatja: akár étel, ital, munka, személyes kapcsolataink, nagyobb életmódbeli változások, egy szeretett családtag halála tanulás, vizsga. …stb. Ilyenkor MINDIG negatív érzelmek generálódnak.
***
Ekkor –gondolom, Te is tapasztaltad már- érzelmeink és logikus gondolkodásunk –józan eszünk- között ellentét alakul ki, és ádáz erőharcba kezdenek, hogy melyiküké legyen a vezető szerep.
***
Ha a harc kompromisszummal végződik, azaz érzelmeinket képesek vagyunk „kordában tartani”, akkor hamar visszazökkenünk a helyes kerékvágásba, tudatosan végezzük tevékenységeinket érzelmeink támogatásával.
Ez számunkra a legoptimálisabb, és legbiztonságosabb állapot.
***
A veszélyes stressz állapot akkor alakul ki, ha negatív érzelmeink győznek a tudatunkkal szemben.
Ekkor beindul egy tudatunk által befolyásolhatatlan, (automatikus, ösztönös) folyamat, ami mindig ugyanaz.
Amikor testünk és agyunk védekező-javító stressz üzemmódra vált, a kortizon és az adrenalin nevű hormonok termelődése fokozódik. Ezek azokat az automatikus, ösztönös folyamatokat támogatják, melyek testi-lelki egyensúlyunk visszaállítását segítik.
Ezzel egyidejűleg csökken a szerotonin, endorfin, tesztoszteron hormonok szintje, melyek gondolkodásunkat segítik. Így aztán lelassul, vagy akár teljesen blokkolódik gondolkodásunk.
Példa:
Ha tanulás közben rá tör az emberre az idegesség - mert pl. nehezen érted meg, amit tanulsz, vagy túl lassan haladsz, vagy a félsz a vizsgától … stb.-, akkor a negatív érzelmek miatt a testünkben változások következnek be - pl. gyorsabban lélegzünk, izzadni kezdünk, görcsbe rándul valahol az izmunk –mondjuk a gyomrunkban-, erősen verni kezd a szívünk. Ha ezek közül csak egy erőssége is átlépi a megengedett tűréshatárt, akkor kialakul a stressz állapot.
Ekkor egész szervezetünk ezeknek a testi változásoknak a megszüntetésére koncentrál.
Képtelenné válunk gondolkodni, így természetesen tanulni, mindaddig míg a stressz-állapot meg nem szűnik.
Ha a veszély megszűnik, vagy képesek vagyunk megelőzni, megszüntetni a stresszt, az egyensúly helyreáll, a stressz állapotból kikerülünk, vagy ez az állapot ki sem alakul.
De a történet még korán sem ért véget!
A stresszt kiváltó okokat agyunk, mint tapasztalatot elraktározza.
Ezek az elraktározott tapasztalatok később –ugyanúgy, mintha friss élmény lenne- stresszt okoznak.
A stressz kialakulásához elég csak kinyitni a tankönyvet, vagy egyszerűen belépni a tanterembe, csak rágondolni a kellemetlen szituációra. De előidézheti egy-egy illat, hang, íz is ezt az állapotot.
Ugyan már! Önuralom kell, és kész!
Tévedés!
Fontos, hogy tisztában légy azzal, hogy agyunk ösztönös – tudatunk által befolyásolhatatlan- stressz reakcióival képes megakadályozni bennünket abban, hogy képesek legyünk valamilyen tevékenységre, megtegyünk dolgokat!
Sőt! Képes olyanokra kényszeríteni, amit soha nem akartunk megtenni!
A leggyakoribb stressz-válasz a "küzdj, vagy menekülj", vagy másként „üss vagy fuss” reakció, ami testünk gyors és automatikus válaszát jelenti.
Minél erősebb a stressz, vagy minél hosszabb ideig vagyunk neki kitéve, annál könnyebben veszítjük el magunk felett az uralmat.
Ez ellen akaraterővel, logikával hiába próbálkozunk!
Sőt! A görcsös akarás még ront is a helyzeten, fokozza a stresszt, és annak következményét: tehetetlenségünket. Minél jobban akarunk annál hamarabb érünk a belefáradás, fásultság stádiumába.
Tartós stressz-hatás következménye pedig az, hogy legyengül testünk-lelkünk saját védelme és öngyógyító funkciója, és nem képes ellátni feladatát.
Ilyenkor intelligenciánk, képességeink, tenni akarásunk messze elmarad attól, amire képesek vagyunk.
Ha pl. a diákot az iskolában, - felnőttet a munkahelyén- folyamatosan kudarc, feszültség éri, akkor a felhalmozódott negatív emlékek miatt folyamatosan stressz állapotba kerülhet.
Ha nincsenek módszeri, technikái a stressz kezelésére, akkor ösztönös reakciók jönnek létre. Sokszor olyanok, melyeket a szülők nehezen képesek elhinni, tolerálni.
Ezeket sok esetben sem elhatározással, sem akaraterővel nem képes kezelni.
PI
Minden szülőnek a legfájdalmasabb azzal szembesülni, hogy az általa okosnak, tehetségesnek ismert gyermekéről az iskolában negatív a vélemény. Butának, megbízhatatlannak, lustának… stb tartják tanárai, osztálytársai.
Ilyen esetben sok szülő otthon is –akaratlanul bár- de stresszt okoz gyermekének a büntetésekkel, fejmosással, hosszú gyakorlásokkal…
És mi van azokkal a gyerekekkel, akikkel nincsenek ezek a gondok? Őket nem éri stressz?
Dehogynem! Csakhogy mindenki másként éli meg, mindenkinek más a stressz tűrése!
És mindez mitől függ? Elsősorban, és alapvetően a családi stressz kezelési örökségtől.
A gyerekek ugyanis MINDENT leutánoznak a szüleiktől. Nemcsak a mozdulatokat, kifejezésmódot, hanem a személyiséget, világnézetet, a stressz kezelési módokat… és sok minden mást is.
Azok a gyerekek, akik jobban bírják a „gyűrődést”, azoknak a szülei is sokkal ellenállóbbak a stressznek. Általában a gondolkodásuk, hozzáállásuk is jóval pozitívabb a világról-világhoz.
Így aztán bizony, ha a gyerekednek ilyen jellegű gondjaid vannak, akkor érdemes először önvizsgálatot tartani, és először a saját gondolkodásodat, stressz kezelési megoldásaidat megvizsgálni, és ha kell változtatni.
Csak azt várd el a gyerekedtől, amit Te magad is képes vagy megtenni! Vagyis amire képes vagy neki példát mutatni.
Mert amire Te nem mutatsz példát neki, azt semmiféle szigorral, büntetéssel, fenyegetéssel, veszekedéssel, kritikával, szent beszéddel ..stb nem tudod elérni!
Azt, és úgy fogja csinálni, amire példát lát, amit tapasztal, amit mutatsz neki.
És persze ugyanez vonatkozik a bárkire – legyen az főnök, edző, tanár.
És még egy fontos dolog!
Erre is igaz! Sok esetben ez a változás egyedül nem megy!
Miért? Mert ez komoly szemléletváltást –paradigma váltást- igényel. Ehhez ne félj segítséget kérni!
Sok sikert!!!
Előző részek:
|
Súgó
