Hiába állnak hiteink laza, süppedős, állandóan változó talajon, mégis, csak ezek mozgatnak bennünket. Hiteink befolyásolnak a cselekvésre, vagy a nem cselekvésre bennünket.
Amire sokat gondolunk, amit sokszor mondunk, vagy amit sokszor hallunk, az előbb-utóbb a hitté válik bennünk, és észrevétlenül a szerint kezdünk el cselekedni. Vagyis megvalósul.
A legérdekesebb a hitben, hogy teljes mértékben egyedi. A hitünket nagymértékben befolyásolják a körülményeink, a születésünktől – vagy fogantatásunk- pillanatától velünk történt események, általunk hallott, látott, tapintott, szagolt, ízlelt, azaz érzékelt dolgok, az örökölt tulajdonságok.
Hiteink kialakulásában nagyon nagy szerepe van a múltnak, és nem csak az általunk megéltnek. Ma már tudjuk, hogy az emlékeket, sőt hiteket is, kémiai úton is örökölhetünk elődeinktől. Itt most nem tulajdonságokról, hanem emlékekről, hitekről beszélek! Márpedig ha ez igaz, akkor ezek a múltbéli dolgok is hatnak ránk.
"A zsigereimben érzem" - szól a mondás. És milyen igaz!
Szóval, amikor szabad akaratról, szabad választásról van szó, akkor én úgy tapasztalom, hogy a korlátaink, vagy épp szárnyaink pontosan a bennünk lévő hitek.
Ha HISZEM, hogy képes vagyok rá,
-
akkor meg tudom csinálni,
-
ha már egyszer megcsináltam, akkor MEGTAPASZTALOM,
-
és amit megtapasztaltam, hogy számomra LEHETSÉGES, az többé nem hit, hanem BIZONYOSSÁG.
Ha NEM HISZEM, hogy képes vagyok rá,
-
akkor nem tudom megtenni,
-
és MEGTAPASZTALOM,
-
hogy számomra NEM LEHETSÉGES, így ez sem hit többé, hanem ez is BIZONYOSSÁG, bár gátként működik. Ilyenkor gyakran hallom, nem tehettem mást, nekem ez adatott, én ilyen vagyok, ez nem történhetett másként, nekem ez nem működik... stb.
A folyamat ugyanaz, de az eredmény nagyon-nagyon különböző.
Ha megismerek 1-1 embert, valóban már igen rövid idő után kiderül a legtöbb esetben, hogy mi várható, vagy épp mi nem várható adott élethelyzetében.
Ha képes vagy megoldani, irányítani, befolyásolni egy adott helyzetet, MÁS megközelítéssel -más hittel- AKKOR az eleve lerendeltnek tűnő megoldás is megváltozik.
Egy példa:
Az egyik diákom, aki az ELYHA tanfolyam résztvevője volt, pont a következő konzultációnk előtt hívott fel, miszerint, nem tud jönni, mivel idézem: "Nagyon lassan tanulok, ilyen vagyok, és nekem ez a 2 óra kiesés rengeteg. Mivel már csak 3 napom van a vizsgáig, ezért minden időm a tanulásra kell szánnom! Így is kevés az időm!"
Mondom neki: De hisz ez egy gyakorló alkalom, mikor pontosan tanulunk- villámolvasással. Amivel jóval gyorsabban vagyunk képesek tanulni.
"De én már próbálta a videóval"- mondta (ennél a tanfolyami formánál a résztvevők előre megkapják videón a módszerek magyarázatait, illetve szintén a videó segítségével ki is próbálhatják vezetett gyakorlat formájában)- "és NEKEM nem sikerült a gyakorlás."
"Pont ezért vannak az élő konzultációk" - mondom neki- "hisz itt élőben együtt CSINÁLUNK
mindent, és engem nem tudsz kikapcsolni, mint a videót-, ha rádtörnek a negatív gondolatai. Én ott leszek, és átsegítelek, ha kell ezeken!"
Végül eljött.
2 nap múlva ezt írta skypeon: "Szia Margó! Képzeld, jól megy a tanulás, a szerdai konzultáción nagyon sok mindent megértettem, hogy hogyan is kell csinálni a dolgokat, amit ezúton is köszönök! Azóta már villámolvastam még egy könyvet, és aktiváltam is az elmetérképem alapján. Amúgy mostanában kevésbé érzem azt, hogy kifutok az időből. :) hála Neked!"
Ha-ha "mostanában"! :) Két napja még: "Nagyon lassan tanulok, ilyen vagyok..."
Igen, én azt gondolom, hogy mindig van választási lehetőség.
Kettő pedig mindig biztosan adott: az egyik az igen, a másik a nem, az egyik a megteszem, a másik a nem teszem nem.
Ugyanakkor van "sorsszerűség" is, olyan amiről kiderül így kell, kellet történnie. De ez a sorszerűség is saját magunkból, a saját hiteinkből, gátjainkból, vagy szárnyainkból adódik.
Egyébként nem tudom, hányan tudjátok, hogy amerikai pszichológusok és kutatók felfedezték agyunknak azon részét, ami spontánul és ösztönszerűen rávezet bennünket a helyes cselekvésre, és ezt SQ -nak, vagyis spirituális intelligenciaként definiálták.
Ez az agyterület (S-pont) a többitől teljesen elhatárolódva működik, tehát nincs rá hatással az ésszerűség és a logika.
Szakértők véleménye szerint az agy S-pontját fejleszteni is lehet. Azok, akik tudatosan képesek megítélni, melyek azok a határok, amelyeket önmagukban feszegethetnek, sikeresek lesznek a munkában és boldogok a magánéletben.
A pszichológusok egyetértenek azzal, hogy azok a személyek, akik kellő önismerettel rendelkeznek, azoknak
-
fejlettebb az SQ-juk (spirituális intelligencia)
-
rugalmasabban gondolkodnak, mint átlagos társaik,
-
spontán, és általában helyesen döntenek vagy cselekszenek,
-
értékelik önmagukat és képességeiket, erős az önbizalmuk,
-
jól kezelik a lelki fájdalmat,
-
átlátják életük összefüggéseit,
-
megvetik a megszokást
-
és intuitív beállítottságúak: jók a megérzéseik, és hallgatnak is rájuk.
A spirituális intelligenciád segítségével el tudod dönteni, mi a jó és mi a rossz, a helyes és helytelen.
Az SQ létezését az agykutatás is igazolta!
A neuropszichológusok találtak egy olyan területet a halántéklebenyben, amely a működő agyról készített felvételeken akkor mutat aktivitást, amikor a vizsgált személyek spirituális vagy vallásos témákat hallanak, vagy meditálnak . Ennek az agyi központnak, a létezését a modern agykutatás minden vizsgálata alátámasztotta.
Az is kiderült, hogy ennek a képességünknek köszönhetjük, hogy képesek vagyunk az öngyógyításra, s képesek vagyunk célunk elérése érdekében ellenállni az elterelő vágyainknak, késztetéseinknek. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az SQ a bölcsességünk és a lelkiismeretünk.
Az SQ fejlesztése
-
A rendszeres meditálás,
-
az étrend átalakítása, minél több friss zöldség, gyümülcs, rendszeres étkezés, este, lefekvés előtt 2-3 órával az utolsó, sok folyadék, ami lehetőleg víz
Ha sikerül úrrá lenned régi, rossz beidegződéseiden, ha mered vállalni, hogy félreteszed olykor a racionalitást és a "szívedre" hallgatsz, könnyebben boldogulsz az életben, egyre boldogabbnak érzed magad. ÉS! Egyre sikeresebb vagy!
Kívánok hát mindannyiunknak egyre több boldogságot!, és egyre kevesebb "ennek így kellett történnie" érzést!
Kapcsolódó cikkek:
|